20.Taa-Haa

  1. Ta-Ha. Hizb
  2. Nem azért bocsátottuk le neked (Muhammad- Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) a Koránt, hogy szerencsétlen légy
  3. Csupán intésként azok számára, akik félik (Allah-ot)
  4. Egy kinyilatkoztatásként attól, Aki megteremtette a földet és a felső egeket
  5. A Könyörületes a Trón fölé emelkedett
  6. Övé minden, ami az egekben és a földön van és az is, ami közöttük van és az is, ami a föld alatt van
  7. Hate (Muhammad - Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) hangosan szólsz (is), Ő ismeri a titkot és azt is, ami még rejtettebb
  8. Allah! Nincs más isten csak Ő (la iláha ill Huwa)! Őt illetik meg a Legszebb Nevek (al-Asmá u-L. Husná)
  9. Elért-e hozzád Müsa-nak (Mózesnek) a története
  10. Midőn tüzet látott és mondta a családjának: Maradjatok! Én tüzet vettem észre és talán hozhatok nektek egy csóvát abból, avagy útmutatást találok a tűznél
  11. Mikor odaért hozzá, szólíttatott: SÓ, Műső (Mózes)
  12. Én bizony a te Urad vagyok! Vedd le mindkét sarudat, mivel te Tinva megszentelt völgyében vagy
  13. Én kiválasztottalak téged, Figyelj hát arra, ami sugalltatik
  14. Én vagyok Allah! Nincs más isten csak Én (la ilha illa Ana)! Engem szolgálj! És végezd el az imát az Én megemlékezésemre
  15. Az Óra bizony be fog következni, ám csaknem elrejtem, hogy minden lélek jutalmaztassék azért, amiért buzgólkodott
  16. Ezért hát ne fordítson el ettől az, aki nem hisz benne, hanem csak a maga vágyát követi. Különben elpusztulsz
  17. És mi van a jobb kezedben, ó, Ms (Mózes)
  18. Mondta: ..A botom, amire támaszkodom és, amivel a nyájamnak verem le a leveleket és még más hasznát is látom
  19. Mondta: .Ó, Műsű (Mózes)! Dobd el azt (a botodat)
  20. Ő eldobta és íme az egy tekergőző kígyó volt
  21. Mondta: Fogd meg újra és ne félj! visszaállítjuk eredeti alakjába
  22. És szorítsd a kezed az oldaladhoz, fehéren jön az elő, minden baj nélkül. Ez egy másik jel
  23. (Ez azért van így:) . Hogy megmutassuk neked a Mi hatalmas Jeleinket
  24. Menj el a fáraóhoz! Bizony ő átlépte (a törvényi határt)
  25. Mondta: , Uram! Tárd ki a keblemet
  26. És könnyítsd meg a dolgomat
  27. És oldd meg a csomót a nyelvemen
  28. Hogy így megérthessék a szavamat
  29. Rendelj a számomra segítőt a népemből
  30. Hárün-t (Áron), a testvéremet
  31. Erősítsd meg általa az erőmet
  32. Részeltesd őt a feladatomban
  33. Hogy Téged magasztalhassunk gyakran
  34. Rólad emlékezhessünk meg sokszor
  35. Te mindig látsz bennünket
  36. (A Magasztos Allah) Mondta: A kérésed meghallgatásra talált! Ó, Műsa (Mózes)
  37. Már egy más alkalommal is kegyet gyakoroltunk irántad
  38. Midőn sugalltuk az édesanyádnak, ami sugalltatott
  39. (Sugalltatott neki:) , Helyezd őt a ládába (at-tabütu) és azt dobd a tengerbe! A tengernek ki kell majd vetnie őt a partra és őt magához veszi egy ellenségem és az neki is ellensége. A Tőlem származó szeretetet vetettem reád, hogy a Szemem láttára cselekedj
  40. Midőn a nővéred ment és mondja: "Megmutassam-e nektek azt, aki gondoskodik majd róla?" Így visszatérítettünk az édesanyádhoz, hogy örvendezhessen és ne legyen szomorú. Embert öltél, ám Mi megmentettünk téged a nagy szorongástól. Majd próbatétellel próbáltunk meg téged. Évekig maradtál Madyan népe között. Majd, ó Műsű (Mózes), elértél egy Általam megszabott időig
  41. És kiválasztottalak téged a Magam számára
  42. Menj te és a testvéred az Én Jeleimmel! És ne legyetek restek, hanyagok a Rólam történő megemlékezésben
  43. Menjetek ti ketten a fáraóhoz! Mivel ő (minden törvényi határt) átlépett
  44. Mondjatok ti ketten neki szelíd szavakat! Talán hallgat az intelemre avagy félni fog (Allah-tól)
  45. Mondták: ..Ó, Urunk! Mi bizony attól félünk, hogy bántalmazni fog bennünket, vagy átlépi (a határt)
  46. (A Magasztos Allah) Mondta: .Ti ketten ne féljetek! Én veletek vagyok. Hallok és látok
  47. Menjetek el ketten hozzá és mondjátok: "Mi a te Urad két küldöttei vagyunk! Engedd el velünk Izrael fiait és ne büntesd. meg őket. Mi az Urad jelét hoztuk el neked. És békesség arra, aki követi az útmutatást
  48. Bizony az sugalltatott nekünk, hogy a büntetés azt sújtja, aki meghazudtol és elfordul
  49. Mondta (a fáraó): .Ó, Miisű (Mózes)! Ki a ti kettőtök ura
  50. Mondta (Mózes): A mi Urunk az, Aki mindennek megadta a maga teremtettségét, majd vezérelt
  51. Mondta (a fáraó): .Mi a helyzet a korábbi századokkal
  52. Mondta: .Annak tudása az Uramnál van, egy feljegyzett Írásban. Az én Uram nem téved és nem felejt
  53. Aki megtette nektek a földet fekvöhelyül és utakat mutatott nektek abban. És az égből vizet bocsátott le. Általa különféle növényeket növesztettünk
  54. Egyetek és legeltessétek a jószágaitokat! Bizony ebben jelek "vannak azok számára, akik élnek az eszükkel
  55. Abból teremtettünk meg benneteket és oda térítünk majd "vissza benneteket. Abból hozunk majd elő benneteket egy újabb alkalommal
  56. Mi megmutattuk neki az összes jelünket. Ám ő meghazudtolta és megtagadta
  57. Mondta (a fáraó): Talán azért jöttél el hozzánk, ó, Műsá (Mózes), hogy a varázslatod által kiűzz bennünket a földünkről
  58. Bizony mi is mutatunk neked hasonló varázslatot, Jelölj ki köztünk és közted egy megbeszélt időpontot egy alkalmas helyen, amit nem szegünk meg sem mi, sem te
  59. Mondta (Mózes): .. A megbeszélt időpontotok legyen a ,.Díszítés napja"! Az emberek hajnalban gyűljenek össze
  60. A fáraó elfordult és összegyűjtötte a fondorlatát majd előjött
  61. Misa (Mózes) mondta nekik: Jaj nektek! Ne koholjatok hazugságot Allah ellen, nehogy így majd eltöröljön benneteket egy büntetés által. Csalatkozni fog az, aki hazugságot kohol
  62. Maguk között megvitatták az ügyüket és titkon beszélgettek
  63. Mondták: ..Ezek ketten bizony varázslók, akik a varázslatuk által akarnak benneteket kiűzni a földetekről. És elvenni az uralmatok legjobbjait
  64. Gyüjtsétek egybe a fondorlatotokat, majd álljatok fel csatasorba! Ma az fog boldogulni, aki felülkerekedik
  65. Mondták: .Ó, Műsa (Mózes)! Vagy te dobsz, vagy mi leszünk azok, akik először dobnak
  66. Mondta: , Dobjatok ti!" És íme a varázslatuk révén úgy tűnt neki, hogy a köteleik és a botjaik tovakúsznak
  67. Műsa (Mózes) félelmet érzett a lelkében
  68. Mondtuk (Allah, a Magasztos): Ne félj! Te leszel a felülkerekedő
  69. Dobd el azt, ami a jobbodban van! EI fogja nyelni azt, amit ök mesterkedtek. Az, amit ők mesterkedtek az csupán a varázsló fondorlata, A varázsló nem boldogul, bárhol jöjjön is elő
  70. A varázslók leborultak és mondták: . Hiszünk Harün és Ms (Mózes) Urában
  71. Mondta (a fáraó): . Hisztek neki, mielőtt még én megengedném azt nektek? Bizonyára ő a ti előkelőtök, aki a varázslatot tanította nektek. Bizony levágatom a kezeiteket és a lábaítokat ellentétes oldalakon és pálmafák törzsére feszíttetlek benneteket. Így majd megtudhatjátok melyikünk büntetése szigorúbb és maradandóbb
  72. Mondták: ,. Nem fogunk téged a fölé helyezni, aki nyilvánvaló bizonyítékokat hozott el nekünk és Afölé, aki megteremtett bennünket. Tedd azt, amit tenni készülsz! Csupán az evilági életben dönthetsz
  73. Mi hiszünk a mi Urunkban, hogy így megbocsássa nekünk a vétkeinket és azt, amire te kényszerítettél bennünket a varázslatból. Allah jobb és örök
  74. Aki bűnösként járul majdan az Ura elé, annak a Pokol jut, ahol. nem hal meg és nem is él
  75. Aki pedig hívőként járul Eléje és Jjótetteket cselekedett, nekik járnak a legmagasztosabb fokozatok
  76. Adn (Éden) Kertjei, amelyek alatt folyók folynak, ők örökkön azokban lesznek. Ez annak a jutalma, aki a megtisztultságra törekedett
  77. Bizony korábban sugalltuk Műsö- nak (Mózesnek): Indulj el a Mi Szolgáinkkal és törj nekik száraz utat a tengeren! Ne félj (attól, hogy utolérve) felülkerekednek! És ne rettegj
  78. A fáraó követte őket a seregével és elborította öket a tengerből az, ami elborította
  79. A fáraó tévelygésbe vitte a népét és nem vezetett
  80. Ó, Izrael fiai! Mi bizony megmentettünk benneteket az ellenségetektől és megállapodtunk veletek a Hegy jobb oldalán és lebocsátottuk nektek a mannát és a fürjeket
  81. Egyetek azokból a javakból, amelyekkel elláttunk benneteket, ám abban ne lépjétek át a határt! Nehogy lesújtson rátok Haragvásom. Akire lesújt a Haragvásom az bizony elpusztul
  82. Én bizony megbocsátó vagyok azzal szemben, aki megbánást mutat és hisz és kegyesen cselekszik, majd a helyes útra vezéreltetik
  83. Mi késztet ó, Műsű (Mózes), hogy sietve elhagyd a néped
  84. Mondta: .. Ők követnek engem. Én azért siettem hozzád Uram, hogy elégedett légy
  85. Mondta: , Mi próbának vetettük alá a népedet utánad, és tévelygésbe vitte őket as- Samiriyyu (a szamarrai)
  86. Műsa (Mózes) ezek után haragosan és szomorúan tért vissza a népéhez. Majd mondta: ,.Ó, népem! Nem ígért-e az Uratok nektek valami szép ígéretet? Talán hosszúnak tűnt a kijelölt idő"? Vagy azt akartátok, hogy büntetés szálljon le rátok az Uratoktól azzal, hogy megszegtétek a nekem tett ígéretet
  87. Mondták: ..Nem saját akaratunkból szegtük meg a neked tett ígéretünket, hanem a nép díszeinek terheivel terheltettünk meg és mi (a tűzbe) vetettük azokat. És így javasolta as-Sámiriyyu (a szamarrai) is
  88. Ekkor előhozott nekik egy testes (sáfrány színű) borjút, amelynek bőgő hangja volt. Mondták: ,. Ez a ti istenetek és Műsű (Mózes) istene. Ámő elfeledte
  89. Talán nem látják, hogy az nem viszonozza nekik a szavakat és nem képes nekik sem ártani, sem pedig használni
  90. Korábban pedig Hárün mondta nekik: ..Ó, népem! Ez csupán megpróbáltatás a számotokra. A ti Uratok a Könyörületes. Kövessetek engem és engedelmeskedjetek a parancsomnak
  91. Azt mondták: ..Mi nem hagyunk fel annak (borjú) a tiszteletével amíg Műüsa (Mózes) vissza nem tér
  92. (Mózes pedig) mondta: , Ó, Hárün! Midőn láttad, hogy tévelyegnek, mi Sjátolt meg téged abban, hogy
  93. Engem kövess. Hát szembefordultál a parancsommal
  94. Mondta: ..Ó, anyám fia! Ne ragadj meg engem a szakállamnál, sem a fejemnél fogva! Féltem, hogy azt mondod, hogy "Megosztottad Izrael fiait és nem figyelmeztél a szavamra
  95. Mondta (Mózes): .. És mi van veled, ó, as-Samiriyyu (szamarrai)
  96. Mondta: .Én észrevettem azt, amit ők nem vettek észre. És felmarkoltam egy maréknyit a küldött nyomából és rávetettem azt. Erre irányított engem a lelkem
  97. Mondta (Mózes): . Menj innen! És az evilági életben (az legyen a részed), hogy mondod: "Nem lehet hozzám érni." Neked szabott időd lesz, nem szegheted azt meg. Nézz csak az istenedre, amelyet Szorgalmasan szolgáltál! Mi porrá égetjük azt és a maradványait a tengerbe vetjük
  98. Bizony a ti istenetek csupán Allah! Nincs más isten csak Ő (la iláha illü Huwa)! Az Ő tudása mindent átfog
  99. Mi így mondjuk el neked (Muhammad- Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) azon híradásokat, amelyek korábban történtek. Magunktól származó intést adtunk neked
  100. Aki elfordul attól, az a Feltámadás Napján terhet fog hordozni
  101. Mindig azalatt kell lenniük. Milyen borzalmas teher lesz az a számukra a Feltámadás Napján
  102. Azon a Napon, amikor megfúvatik a Kürt és Mi a bűnösöket kékszeműen (a félelemtől és rettegéstől) gyűjtjük majd össze
  103. Egymás között összesúgnak: ,.Csak tíz napot töltöttünk el
  104. Mi tudjuk a legjobban mi az, amit ők mondanak. Majd midőn az, aki a legpéldásabban viselkedett közülük azt mondja: , Csak egy napot töltöttetek el
  105. Kérdezni fognak téged a hegyekről. Mondd: , Porrá zúzva szórja szét azokat az én Uram
  106. A helyükön kopár, kietlen síkot agy
  107. Nem látsz azon hajlatot, sem egyenetlenséget
  108. Azon a Napon a Hívót követik, nem lehet elhajolni előle. A hangok alázatosan elhalkulnak a Könyörületes előtt, csupán gyenge neszezést! hallasz
  109. Azon a Napon nem használ a közbenjárás, kivéve azt, akinek a Könyörületes engedélyt adott és az, aki az Ő engedelmével mondhat valamit
  110. Ő tudja mi van előttük és mi van mögöttük. Ám ők ezt tudásukkal fel nem foghatják
  111. Az arcok alázatosan lehajtatnak az Élő és Önmaga által Létező Örök előtt. Bizony csalatkozik az, aki bűnt hordoz
  112. Aki jótetteket cselekszik és mindeközben hívő, annak sem jogtalanságtól, sem sérelemtől nem kell félnie
  113. Ekképpen nyilatkoztattuk ki azt arab Koránként és magyaráztuk el benne a fenyegetést. Talán istenfélők lesznek, vagy intést mutat nekik
  114. Magasztaltassék Allah! A Király, az Igazság. És ne siesd (Muhammad- Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) el a Koránt mielőtt még befejeződne annak sugallata! És mondd: Uram! Adj még nekem tudást
  115. Korábban megállapodást kötöttünk Ádámmal. Ám ő elfeledkezett és nem találtunk nála szilárd eltökéltséget
  116. Midőn mondtuk az angyaloknak: Boruljatok le Ádám előtt!" Mind leborult, csupán /blis (a Gonosz) tagadta meg
  117. Mondtuk: ,.Ó, Ádám! Bizony ez az ellenséged és a feleségedé, nehogy kiűzzön benneteket a Paradicsomból, mert akkor kárhozott leszel
  118. Ott nem kell neked éhezni, sem pedig meztelenül járni
  119. Ott nem kell szomjaznod, és a nap perzselő hőségének sem vagy kitéve
  120. A sátán (gonosz dolgot) sugallt neki. Mondta: , Ó, Ádám! Vajon megmutassam-e neked az Öröklét Fáját és olyan hatalmat, ami soha nem enyészik el
  121. ŐK ketten ettek abból (a fából, annak gyümölcséből) és a szemérmük láthatóvá vált. A Paradicsom fáinak leveleit kezdték magukon hordani. Ádám szembefordult az ő Urával és eltévelyedett
  122. Majd kiválasztotta őt az Ura és kiengesztelődve fordult feléje és az igaz Útra vezette
  123. Mondta: , Menjetek innen (a Paradicsomból) le, mind (ketten)! Egymás ellenségei legyetek! És ha majdan útmutatás jön el hozzátok Tölem, aki követi az Útmutatásomat az nem tévelyedik el és nem lesz szerencsétlen
  124. Aki elfordul a Rólam történő megemlékezéstől, annak a megélhetése szűkös lesz. És vakon fogjuk a Feltámadás Napján összegyüjteni
  125. Mondja: Uram! Miért gyűjtöttél össze engem vakon, holott látó voltam
  126. Mondta: ..Ennek így kell lennie. Eljöttek hozzád a Mi Jeleink és te elfeledkeztél azokról. Ma te is. ehhez hasonlóan feledésbe merülsz
  127. Mi így jutalmazzuk azokat, akik mértéktelenek és nem hisznek az Uruk jeleiben. Bizony a Túlvilág büntetése szigorúbb és maradandóbb
  128. Vajon nem útmutatás-e nekik az, hogy mennyi századot Pusztítottunk már el előttük, akiknek a lakhelyein járnak? Bizony ebben jelek vannak azok számára, akik élnek az eszükkel
  129. Ha már korábban nem hangzott volna el Szó az Uradtól akkor a (büntetés) elkerülhetetlen lenne. De megszabott idő van
  130. Légy hát (Muhammad- Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) állhatatosan kitartó azzal szemben, amit mondanak! Az Urad iránti hálát zengjed a napkelte előtt! és annak nyugta előtt"! És Őt magasztald az éjszaka bizonyos óráiban és a nap végein! Talán tetszésre találsz
  131. És ne mereszd a szemeidet arra, amit Mi bizonyos pároknak adtunk az evilági élet ragyogó díszeiként bizonyos időre, hogy ezekkel próbának vessük öket alá. Ám az Urad gondoskodása jobb és maradandóbb
  132. A családodnak parancsold meg az imát és te magad is légy állhatatosan kitartó abban! Mi nem kérünk tőled gondoskodást, hanem Mi gondoskodunk rólad, A dolgok végső kimenetele az istenfélelemé
  133. És azt mondták: ,.Miért nem hozott el nekünk egy jelet az Urától?" Talán nem jött el hozzájuk annak bizonyítéka, ami a korábbi (Írások, Tóra, Evangélium) lapjain található
  134. Ám ha Mi még előtte elpusztítottuk volna őket egy büntetéssel, minden bizonnyal azt mondták volna: Urunk! Miért nem küldtél hozzánk egy Küldöttet, hogy követhettük volna a Te jeleidet még azelőtt, hogy megaláztatás és szegyén érne bennünket
  135. Mondd ( Muhammad- Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget): , Mindenki várakozik. Ti is várakozzatok hát! Meg fogjátok tudni kik az Egyenes Út birtokosai és kik vezéreltetnek